III./ 3.rész: Az USA kamatemelés hatásai a magyarok befektetéseire
Korábbi, az USA kamatemelés hatásait elemző blog bejegyzésem harmadik, egyben utolsó része.
A téma első bejegyzését ide kattintva érheti el.
A második részt pedig ide kattintva.
Mi a helyzet a kötvénypiaccal?
A kötvénypiacon nem csak államkötvények, hanem vállalati kötvények is elérhetők. Ha kötvényalapban van a megtakarításunk, szinte egészen biztos, hogy azok allokációjában az állampapírok mellett gazdasági társaságok kötvényei is megtalálhatók. Ezek szintén olyan társaságok, amelyek eredményében a korábbi, részvényeknél említett kettős hatás érvényesülhet, vagyis a vállalat nyereségességének csökkenésén keresztül a részvény árfolyamaira negatív hatást gyakorolhat.
Hogyan befolyásolja mindez a kötvényeket?
Egyrészt a vállalati kötvények számára az államkötvény jelenti az elsődleges versenytársat, hiszen miért vállalna egy befektető vállalati kötvény esetében visszafizetési kockázatot, ha ugyanannyi kamatot kapna egy államkötvény után, ahol az elméleti kockázata a vissza nem fizetésnek zérus. Tehát a vállalatoknak szinte minden esetben az állampapíroknál magasabb kamatot kell ajánlaniuk a befektetők számára a vállalt kockázatok ellentételezésére.
Vagyis, amennyiben a kamatemelés következményeként az állampapír kamatok emelkednek (ahogy arról a blogbejegyzés első részében írtam), úgy az a vállalatokat is arra ösztönzi, hogy az új kötvényeik kibocsátása során azokat magasabb kamaton kínálják. Ezáltal versenyképesek maradnak a tőkebevonás során, ugyanakkor növekszik a vállalat költsége is, és a részvényeknél leírt hatás érvényesülhet cég részvényárfolyamaiban.
Elsőre talán azt érezzük, hogy ha egy nemzetközi kamatemelési hullám esetén éppen egy kötvény portfólióban ülünk, akkor nyugodtak lehetünk, hiszen kamatemelés esetén az törvényszerűen növeli a vállalati- és államkötvények kamatának mértékét. Sajnos az a helyzet, hogy ez csak az új kibocsátású kötvényekre érvényes. A kamatemelés a már forgalomban lévő, azaz korábban megvásárolt kötvényekre ellentétes, vagyis árfolyamcsökkentő hatással bír.
Az ellenkező hatást megérteni nagyon egyszerű. A már forgalomban lévő, alacsonyabb kamatú kötvény kevesebbet ér a piacon, mint a magasabb kamattal rendelkező új kötvény. Ez független attól, hogy akár mindkét kötvényt ugyanazon vállalat bocsátotta ki.
Például, ha korábban vettem egy 100 000 Ft névértékű, éves 3%-ot fizető kötvényt és megjelenik a piacon ugyanazon vállalattól egy szintén 100 000 Ft névértékű, de 4%-os éves kamatot fizető kötvény, akkor a korábbi 3%-os kötvényemet szinte egészen biztos, hogy a piac 100 000 Ft-nál kevesebbre fogja értékelni. Tehát ha egy korábbi kötvényben, jelen példánál maradva a 3%-os kötvényben volt a pénzem, akkor a 4%-os kötvény megjelenésekor a kötvényem piaci értéke a kamatforduló időpontjában 100 000 Ft helyett kb. 99 000 Ft lesz.
Tehát egy jegybanki kamatemelési hullám egy lehetséges jelentős hatása a meglévő kötvények, és így a kötvényalapok árfolyamainak csökkenése, esetleg stagnálása.
